Tudomásunk szerint az óvodavezető kb.3-4 éve rendszeresen arról beszél a képviselőtestület előtt, hogy beindítja az idegen nyelvoktatást. Eddig nem sikerült, mivel nyilvánvalóan nem akarja. Ezt tettei bizonyították. Nem szeretjük a hazug embereket és pénzhiányra sem érdemes hivatkozni. (Tudjuk, hogy Velencén mindeféle értelmetlen fejlesztésre, polgármester jutalmára van pénz. Ezeket a javaslatokat a pénzügyi bizottság elnöke az óvodavezető férje Serhók György beleegyezésével történik, alkalomadtán pl. 3 milliós polgármesteri jutalom ő maga javasolja.) 

Sixtybi-től kaptuk az alábbi tanulmányt, amit a Javaslatok az óvodának hozzászólásban tett közzé. Köszönjük az értékes írást :-)

(Dr. Kovács Judit PhD MEd docens ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara Korai nyelvpedagógiai és kétnyelvű közoktatási szakértő Szakértői igazolvány sorszáma: 006914-02)

"Ezt lehet be kéne tenned az ovis fórumba az óvodavezetőnek:"

"A kisgyermekkori nyelvtanulás

A következő összefoglaló Kovács Judit PhD. docens írása, aki korai nyelvoktatási és kétnyelvűségi szakértő az ELTE TÓFK karán.

A kisgyermekkori nyelvtanulás

A 20. század utolsó évtizedében a kisiskolások számottevő része eddig soha nem látott mértékben vált nyelvtanulóvá mind hazánkban, mind Európában. A kisgyermekek idegen nyelvi fejlesztése speciális feladat, amelyet csak erre a célra speciálisan képzett szakemberek képesek jól ellátni. Napjainkban azonban még mindig sok a félreértés, a téves ismeret, a rossz beidegződés, melyek eloszlatásának legjobb módja a szakszerű tájékoztatás és a korai nyelvi fejlesztés jó gyakorlatainak megismerése.

A korai idegen nyelvi fejlesztést ELLENZŐK részéről az alábbi vélemények hangzanak el leggyakrabban:

1. Az óvodás gyermek éretlen ilyen szintű szellemi megterhelésre.

2. Még az anyanyelvét sem tanulta meg tökéletesen.

3. A korai nyelvoktatásnak nincs számottevő nyelvi haszna.

4. Az idegen nyelv elveszi az időt a játéktól.

5. Nincs szakember, aki a feladatot elláthatná.

A TÉNYEK :
1.) Az idegennyelv-tanulás nem azt jelenti a gyermeknek, mint a felnőttnek. A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és a tíz év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Az előbbit nyelvelsajátításnak, az utóbbit a tudatos, hagyományos értelemben vett nyelvtanulásnak  nevezik. A tizenéves vagy a felnőtt számára a nyelvtanulás sokszor verejtékes munka; szavak és szabályok bevésése, gátlások kialakulása, sok befektetett energia, kevés siker. Ezzel szemben a nyelvelsajátítás az anyanyelv elsajátításához hasonló, nem tudatos folyamat, amelynek során ismétlődő verbális ingerek bizonyos, jól elkülöníthető szituációkhoz kapcsolódnak.  A tanuló a nyelvtani szabályokat nem alkalmazza, hanem érzi. A környezet stresszmentes, szeretetteljes és épp ezért kockázatok vállalására buzdító. A teljesítményt nem mérik hagyományos módon érdemjegyekkel, szabad hibákat elkövetni, mert a felnőttel, vagy a nagyobb gyerekekkel való természetes kommunikáció révén később minden a helyére kerül. A kommunikáció elsődleges célja az üzenet eljuttatása a címzetthez, nem pedig a helyes nyelvi forma képzése.

A gyermeki gondolkodás és tanulás jellegének megfelelő, tevékenység- és érzelem-alapú nyelvi fejlesztés a gyermek számára nem megterhelő. Mivel nem tudatos tanulásról van szó, hanem élményt nyújtó tevékenységek közben szerzett nyelvelsajátításról, a gyermek nem szembesül hosszú szövegek memorizálásával, az idegen nyelv nyelvtani szabályainak bevésésével, helyesírási feladatok megoldásával. Nem igényel a gyermektől korához képest megterhelő szellemi erőfeszítést, csupán alkalmat nyújt arra, hogy megismerjen egy, a környezetében használt idegen nyelvet, és ebből a saját tempójában annyit sajátítson el, amennyit tud.

2.)
Minden ember agyában végtelen hely áll rendelkezésre nyelvek számára. Az átlagos, egészséges ember multikompetens nyelvi szempontból, azaz agya nem csak egy nyelv tárolására alkalmas. Az egyik nyelvből megtanult szavak nem szorítják ki a másik nyelv szavait. Éppen ellenkező a tendencia: az az ember, aki megtanul egy második nyelvet, szebben, helyesebben beszéli anyanyelvét is, hiszen általános nyelvi és gondolkodási készségei fejlettebbek, mint azoké, akik csupán egy nyelvet ismernek. Ugyancsak pozitív eredményt várhatunk egy újabb, harmadik és minden további nyelv tanulásakor is. Az anyanyelv és az idegen nyelv tanulása közötti pozitív kapcsolatra már Goethe is rámutatott, amikor azt írta: „Nem ismerheti jól az anyanyelvét, aki nem beszél idegen nyelveket”.

3.)
Való igaz, hogy a korai nyelvfejlesztés során nem olyan tempóban tesznek szert a gyermekek tényleges célnyelvi tudásra, mint a későbbi időszakban. Azonban ez igaz minden más tantárgy esetében is. Matematikából is impozánsabb az eredmény 11-12 éves korban, mint az első osztályban, azonban ez mégsem lehet ok arra, hogy a gyerekek csak tizenéves korukban kezdjenek matematikát tanulni. A nyelvtanulással töltött idő hossza ugyanúgy meghatározó, mint ha a gyermek zenét vagy sportot tanulna. A készségek kialakulása szempontjából meghatározó az időtényező. A gyermek artikulációs bázisa is csak bizonyos életkor előtt képes rugalmasan idomulni, ez az oka annak, hogy a kicsik szinte akcentus nélkül elsajátítanak egy idegen nyelvet, míg a nagyobb gyerekek vagy felnőttek helyes nyelvtani formák és impozáns szókincs birtokában is többnyire akcentussal beszélnek. A kétnyelvű gyermekek vizsgálata során kiderült, hogy azok a gyerekek, akik több kódot használnak, nem csupán nyelvi készségeiket tekintve fejlettebbek, mint egynyelvű társaik.
Ha a gyermek korán megtapasztalja, hogy egy fogalmat nem csak egy szóval lehet kifejezni (például az asztal ugyanaz marad, ha úgy nevezik, hogy table, Tisch, tavola, trapeza, stb), gondolkodása rugalmasabb, asszociációkra alkalmasabb lesz. Tanulási stratégiái változatosabbak, célirányosabbak lesznek ennek következtében.
Az idegen nyelv készségfejlesztő hatásán túl az is világos, hogy az idegen nyelvvel ismerkedő gyermek a világból másmilyen, nagyobb szeletet tud magáénak mondani. Esetleg a nyelvet anyanyelvként beszélő tanára van, vagy olyan magyar anyanyelvű pedagógus foglalkozik vele, aki bizonyos időt nyelvterületen töltött. Így a gyermek kulturális horizontja tágul, és ha jó a tanár, minden bizonnyal pozitív attitűd alakul ki benne mind a nyelv, mind az azt beszélők iránt.

4.)
A korai idegennyelv-fejlesztés legfontosabb jellemzője, hogy tevékenység közben történik. A kisgyermek fő tevékenysége a játék, ezért a nyelvi foglalkozások mindig játékba, értelmes, a gyermek korának megfelelő tevékenységbe ágyazottan jelennek meg. A gyermeki tanulás sokkal kisebb mértékben alapul verbalitáson, szavak megértésén, mint a többi korosztályé. Ezért a gyermek számára a mozgás, cselekvés, az érzékszervekkel való befogadás, a szituációkból való értelmezés mind-mind az értelemteremtést szolgálja. A nyelvi alapkészségek közül a hallás utáni megértés az, amely minden foglalkozáson jelen van.
A gyermeket körülveszi egy ’nyelvi fürdő’, amely biztonságos környezetben, szeretetteljes légkörben nyújtja számára az idegen nyelvet. A gyermeknek van ideje feldolgozni a hallottakat, a pedagógus nem követeli az azonnali nyelvi produkciót. Az első időben elég, ha fizikai választ ad az utasításokra. (Például: hámozd meg a banánodat, harapj bele, mosd meg a kezedet, stb.). Ezzel a módszerrel komoly szókincset lehet eljuttatni a gyerekhez, sőt, ellenőrizni is lehet, hogy megértette-e, hiszen a mozdulatai ezt egyértelműen elárulják. Az ének, a zene, a ritmikus mozgás, a tánc, és a mesemondás mind-mind olyan módon segítik hozzá a gyermeket a nyelvi input megszerzéséhez, ami korának megfelelő. A mozgás, a ritmus, a rím élményt okoz. A mesék struktúrája
nyelvtől független, ily módon a gyermek a háttér tudására támaszkodva is képes az értelemteremtésre. Gyakori a társas és körjátékok játszása is nyelvi foglalkozásokon, ami sokoldalúsága révén is rendkívül hasznos.

5.)
Végezetül: az utóbbi évtizedben jelentős előrelépés történt az idegen nyelvű pedagógusképzés területén. Budapesten, az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karán évek óta folyik olyan óvodapedagógusok képzése, akik napi óvodai munkájukat képesek angol vagy német nyelven is ellátni. A Karról kikerült szakemberek jól megállják a helyüket a korai idegen nyelvi fejlesztés bármely területén.

Kovács Judit PhD

docens
Korai nyelvoktatási és kétnyelvűségi szakértő
ELTE TÓFK"

További értelem tágító cikkek:

http://gyereknyelviskola.hu/node/30

Kuhl szerint a kutatás tudományosan is alátámasztja, amit sok szülő tapasztalatból tud: a gyerek kisgyermekkorban – még hétéves kora előtt – tanul meg legkönnyebben új nyelveket.
http://gyereknyelviskola.hu/node/29

http://old.tok.elte.hu/kutatokozpont/upload/kutatomuhely_idny_2013.pdf

A bejegyzés trackback címe: